Ha szereztetek egy vagy több raklapot, és szétszedtétek, akkor érdemes innen tovább olvasni.
A bontás során eltávolítottam a szegek nagy részét. 1-2 darab beletört a távtartó kockákba, ezeket nem tudtam nagyobb roncsolás nélkül kiszedni, így arra a döntésre jutottam, hogy bekalapálom őket , ne álljanak ki. Ezzel megűűűriztem az anyag industrial jellegét.
A raklap alapanyagként felhasznált léceknek egy közös vonása van, hogy görbék. Vagy simán gyaluljuk és megcsiszolgatjuk, vagy törekszünk arra, hogy legyen derékszögű és egyenes élük. Ez utóbbi esetén természetesen sokkal nagyobb a szívás. Én valahol a kettő között maradtam, az egyedül álló részeknek csak a felületét egyengettem, az asztallap darabjait viszont úgy alakítottam ki, hogy minél kisebb rések legyenek az egymás mellé kerülő deszkák között.
Ezt követően az elkészült anyagot méretre vágtam. Igyekeztem a csomókat és a durván sérült részeket kihagyni.
Az asztal szerkezeti rajzát még otthon, nyugodt körülmények között elkészítettem, így tudtam, milyen méretű darabból mennyire van szükségem. Azt a deszkák előkészítése alatt már szem előtt tartottam, hogy az előkészített mennyiségből kijöjjön a majdani szükséges mennyiség.
Jelenleg itt tartok. Hátra van még a felületkezelés és az asztal összeállítása. Ehhez nem lakkot fogok használni, hanem faolajat, mert az rugalmasabb, és kellemesebb tapintású.
Folyt. köv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.