Nem tudok szó nélkül elmenni a tegnap esti Viasatos vetélkedő mellett. Az, hogy valaki történelmi referenciapontnak hisz egy amerikai Tv sorozatot, több, mint elgondolkodtató. Gondoljunk bele, e szerint a srác szerint Lincoln vámpírvadász volt, egy bazi nagy majom randalírozott a WTC tetején a 80's években, Archilleus többet sírt, mint kardozott, Amerikának már volt 2 fekete elnöke és jelenlegi egy nő(24), stb. (Ha valamit kihagytam az amerikaiak történelem értelmező filmjeiből, csoki ellenében ér ideírni.)
Emlékszem, 1992 tavaszán összeterelték a Faipari tanulóit az aulában, és drámai hangon tájékoztattak minket, hogy az iskola féléves össz tanulmányi átlaga 2,65 körül volt. Ezt lelkes füttykoncert és ováció követte, ezért ár akkor azt gondoltam, a pedagógiai módszer, hogy saját hülyeségünket tükörként elénk tartva próbálnak hatni ránk, nem volt sikeres. És bár nem voltunk sem szorgalmasak, sem motiváltak, de azért hülyék sem.
A másik döbbenet: specialitásom a bulvár. MI VAN? Csak annyi tudsz a világból, hogy Hajdú Péter hol parkolt utoljára tilosban, vagy Norbi és T. neje mit árulnak éppen? (Mondjuk legalább tud olvasni) De tényleg ez érdekli az emberek egy jelentős részét? Én meg itt nagy naivan gyártom az oktató videókat? Balek vagyok.
Na mindegy. A lényeg az, hogy az elkészült sablonunkat munkába fogtam, és levágtam a munkalapomat.
A fűrészelés elkezdése komoly lelki próba, most kell az embernek a drágán vett pultjába belevágni. Ezen túl kell esni, ha mindent precízen csináltál, és ellenőrizted magad, akkor mi történhet?
Maximum elszúrod. És? Vágatsz újat. Csak egy kis időt és pénzt veszítesz, semmi olyat nem, ami pótolhatatlan lenne.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.