A FB-on egy csomó dizájner oldal visszatérő sláger terméke a RAKLAPASZTAL. Gondoltam, én is kipróbálom, mennyire egyszerű vagy bonyolult egy ilyen bútor megalkotása. Az itt szerzett tapasztalataimat szeretném most megosztani.
Raklap asztalt két féle módon lehet készíteni.
Igénytelenül és igényesen.
Az igénytelen abból áll, hogy szerzünk x darabszámú raklapot egymáshoz csavarozzuk őket, lekenjük (vagy nem) jó vastagon festékkel, lakkal vagy lazúrral, asztal funkció esetén csavrozunk az aljára 4 görgőt, megfordítjuk, és élvezzük magas esztétikai élményt nyújtó bútorunkat a lakásunkban.
Ezt el lehet követni faltakarásnak is, mit az alanti képen látszik.
Elkészítési idő nettó 15 perc + a raklap, csavar, görgő beszerzésére és szállítására fordított idő + a felületkezelő anyag száradási ideje.
Így gyorsan, könnyű sikereket tudunk elérni, de alkalmazkodnunk kell a raklapunk gyári méretéhez, nem lehet ezen nagyon variálni. Valamint igazi asztallapként sem funkcionál a dolog, mert a lécek közötti réseken minden, ami egy tacskónál kisebb, átesik.
Ha legalább egy paraméterünk van, ami a meglévőtől eltér, és ezért hajlandóak vagyunk plusz munkára, az már igényesnek mondható. Persze itt is vannak szintek.
Tapasztalatom szerint az elsődleges motivációs szempont a méret. Ha az emberben van egy kis tenni akarás, és az XYZ tengely méreteiből valamelyik nem felel meg a számára, akkor hajlandó dolgozni is az ügyön. (Bocs, de az egymáshoz csavarozom és lefestem nálam a gányolás kategóriába esik.) Ha viszont erre a bizonytalan ösvényre téved, akkor egyből rájön, hogy igazából sem a hossz, sem a szélesség, sem a magasság nem felel meg az elképzeléseinek.
Ekkor jön az, hogy a raklapot darabjaira kell szedni, és az új funkciónak megfelelő méret szerint le kell vágni a darabokat, majd még össze is kell rakni. Közben ízlés szerint gyalulni, esetleg csiszolni.
Ezt a munkafolyamatot a dizájner oldalak képein könnyedén 2-3 fotóval elintézik, de a valóságban ez több órás tömény szívásnak felel meg.
Már a raklapok szétbontása sem egy egyszerű dolog, a belekalapált 2-3 kg szög kipiszkálása miatt. E munkafolyamatnál szükség van kalapácsra, pajszerre, kombinált-, harapó- és csípőfogóra, egy lapos "nem sajnálom" csavarhúzóra és végtelen kreatívitásra, hogyan piszkáljuk ki a faanyag komolyabb roncsolása nélkül a bevert, elkalapált szögeket.
Egy raklap szétszedésére 30-60 percet lazán lehet számolni.
Folyt köv. (mondtam már, hogy nem egy rövid meló?)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
öles léptek 2013.06.12. 21:20:13
Nagybirka 2013.06.15. 13:21:11
öles léptek 2013.06.18. 08:46:53