Minden szekrénykészítés alfája és omegája. Ahogyan a snowboardozásnál nem lehet eleget rolózni, úgy a bútorösszeállítást sem lehet eleget gyakorolni.Tulajdonképpen viszonylag olcsó anyagon kísérletezve lehet barkács önbizalmat szerezni. Mert gyors, nagy siker garantált. A forgácslapszekrény összeállítása az asztalos iparosság sötét oldala. Csábító, könnyű, erős.
A forgácslap a mai lakások elengedhetetlen kelléke. Ebből áll az Ikea konyha, a fürdőszobaszekrény, a gardrób. Aki elakar mélyedni a részletekben:
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/ForgaLap.htm
A forgácslap szekrény olyan, mint a legó. Megfelelő méretű darabokat kell megfelelő sorrendben összerakni. A tervezés roppant egyszerű.
Szükségünk van egy 100cm x 100cm-es, 50 cm mélységű szekrényre.
Ez a szekrény 4 darabból áll.
Két vízszintes elem, ezeket nevezzük tető-fenéknek (TF)
Két függőleges elemből, ezek az oldalak. (Old)
Általában a szekrénytesteket úgy rakják össze, hogy a két függőleges oldal közé teszik be a tető-feneket. Nem kötelező így csinálni, de példánk kedvéért maradjunk ennél a verziónál. Ha azt akarjuk, hogy a szekrény 100cm x 100 cm legyen, úgy a függöleges elemeket 100 cm hosszúra kell hagyni, a két vízszintes elem méretéből viszont ki kell vonnunk a függőleges elemek anyagvastagságát. Mivel mindkét végén van egy-egy elem, így kétszer. A szabvány forgácslap vastagsága pár éve 18mm, ha ezt kétszer vesszük, úgy 3,6 cm-t kapunk.
Tehát egy ilyen szekrény elemeinek mérete:
Old: 100x50 /2db
TF: 96,4x50 /2db
Ha valamilyen mintázott forgácslapot használtok, akkor azt vegyétek figyelembe, hogy a szabászaton az első méret lesz az, amivel a minta szálíránya futni fog. Esetünkben az oldalnál a 100cm, a TF nél a 96,4cm.
Ezeket az elemeket kétféle módon kapcsolhatjuk össze, oldható és oldhatatlan kötéssel. Míg az előbbi roncsolásmentesen szétszedhető, az utóbbi értelemszerűen nem. A csavarozás bontható. Nem bontható pl: tiplizés vagy a lamellózás, ezeknél a bonthatatlanságot a vastagon felkent ragasztó szolgáltatja. A csavarozást nem ízléses használni, ha a szekrény oldalal látszik.
Hátfal.
A hátfalak leggyakoribb anyaga régen farostlemez volt, jelenleg a HDF lemez a menő.
| High Density Fibrebord. Azaz magas sűrűségű farostlemez, mely kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, száraz környezetben. Mindkét oldalt sima felület, kiválóan festhető, furnérozható, laminálható. Vastagsága: 3mm. Színes, fehér, natúr kivitelben kerül forgalomba. Felhasználási területek: hátfal, fiókfenék, belsőépítészet, ajtólapgyártás. |
Bármennyire is igyekszik a lapszabászat, mindig van pár tizedminiméter eltérés a kívánt és a valós méret között. Hogy a hátfalunk ne lógjon ki a szekrény mögül (ez például egymás mellé kerülő szekrények esetében azt eredményezné, hogy a szekrények eltartják egymást) a hátfal méretét 5-5mm-el kisebbre kell venni. Így a fenti szekrénynél ez 99,5 cm x 99,5cm legyen.
Polc, népies nevén póc.
Mivel a polc is a két oldal közé kerül be, így ennek a mérete is 100cm - 2 anyagvastagság. Én még egy mm-t le szoktam csípni belőle, hogy a berakásnál ne szoruljon.
Milyen mély legyen? Én azt javaslom, hogy legalább 5 mm-el kisebb, mint az oldalvastagság. Esztétikusabb is, valamint biztosan nam fog a szekrény előlapjának a síkjából kilógni. Ez az esetleges majdani ajtók miatt is fontos.
Tehát esetünkben egy polc mérete: 96,3 x 49,5 =1db
Tehát egy alap forgácslap dobozt így kell méretezni. A legalapvetőbb hiba amit egy kezdő elkövet az, hogy nem számol a TF és a polcok anyagvastagságával. de ti már számoltok.
Üdvözlet a sötét oldalon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.